|
Hímet vagy nőstényt?
A tengerimalacok alapvetően társas állatok, ezért számukra a legideálisabb, ha legalább ketten vannak. Kedvenceknél mindig két egynemű állatot javasolt egymás mellett tartani, tehát két hímet, vagy két nőstényt. Ha ketten vannak, akkor aktívabbak, jobb az étvágyuk, szaladgálnak, játszanak egymással. A kölyök tengerimalacok nagyon játékosak. Ha jókedvük van, pattogatott kukoricaként ugrálnak a magasba, a levegőben akár 180o-os hirtelen fordulatot tesznek, miközben sokszor a fejüket rázzák. Ezt a mulatságos ugrálást angol nyelven "pop-corn" ugrálásnak nevezik. Ha mégis egyedül van az állat, akkor nagyon sokat kell vele foglalkozni. Az egyedül tartást a hímek általában jobban viselik, bár ez a malacok egyéniségétől is függ. Idősebb állat mellé társnak mindig kölyköt célszerű választani.
A tengerimalacokat kézhez kell szoktatni. Ha hirtelen nyúlnak feléjük, akkor egészséges reakció, hogy elszaladnak. Egy idő után megismerik a gondozójukat, és elfogadják kézből az ételt, és jól érzik magukat kézben. Az új helyen a kismalacnál természetes, hogy egy pár napig meg van ijedve. Ilyenkor érdemes valami zöldséggel csalogatni egyre közelebb, fokozatosan. A kopasz tengerimalacoknál figyelni kell, hogy ne nyúljunk hozzájuk hideg kézzel, mivel ez számukra kellemetlen. Érdemes figyelni az állat reakcióit, hogy hol esik neki jól a simogatás, ill. hol kevésbé. Kézbevételkor egyik kézzel felülről fogjuk meg a mellső lábak mögött, a másik kézzel pedig nyúljunk alá, és támasszuk meg, hogy az állat súlyát ne terheljük a mellső lábak izületeire. Ha ölbe vesszük, tanácsos valamilyen rongyot, vagy törölközőt alá teríteni, mert bizony odapisilhetnek. A legtöbb tengerimalac, egy idő után, ha kézben van, jelzi, ha pisilnie kell. Ilyenkor mocorognak, halkan ui-znak. A ketrecükbe visszatéve elvégzik a dolgukat.
A tengerimalacok nem éjszakai állatok, így napközben aktívak. Ha éjszakára elegendő ennivalót kapnak, akkor reggel nem ébresztenek túl korán, ennivalót követelve, hangos ui ui-zással. :) Napközben is többször alszanak. A kopasz tengerimalacok élénkebbek, többet járkálnak, mint a szőrösek.
A tengerimalacok nem harapósak, de azért figyelni kell, hogy ne hirtelen nyúljunk felé, vagy ne ijesszük fel alvásból, hirtelen odanyúlva.
A tengerimalacok viselkedése, az, hogy mennyire szelídülnek meg, nagyon egyed függő, és nagymértékben függ attól is, hogy honnan származnak. (Ahol csak ritkán gondozzák őket, nem látnak ki a ketrecből, ott nem lesznek emberhez szokva, ijedősek lehetnek). A tenyészetünkben született kismalacok szocializácóját megalapozzuk. Gyakran látnak embert, a ketrecekből kilátnak. Rendszeresen, szeretettel vannak gondozva, tisztántartva, átvizsgálva.
A tengerimalacokat nem szabad más állattal (nyúllal, hörcsöggel, stb.) összetenni, mert komoly sérüléseket szerezhetnek.
A megszelídült tengerimalac nagyon barátságossá válik, és szívesen sétál ketrecén kívül is. Az először kiengedett malacok azonban csak fokozatosan mernek eltávolodni, eleinte lehet, hogy meg sem mozdulnak. A sétáltatáshoz készíthetünk egy megfelelő méretű kifutót, vagy sétálhat olyan helyeken melyeknek padlózatát könnyű tisztítani. Fontos, hogy mindig csak felügyelet mellett engedjük szabadon, és ne rághasson meg elektromos vezetéket, szobanövényt. Veszélyesek lehetnek a nejlon zacskók is, illetve PVC darabok, mert ezeket lenyelve eltömíthetik a beleket, bélelzáródást okozhatnak.
Ha a tengerimalacok többen vannak, bátrabbak lehetnek a felfedezésben, és láthatóan jobban élvezik azt. Szaladgálnak, kergetőznek, örömmel fogadják, ha újságokból, kartondobozokból készített labirintusokba bújhatnak. Vastag műanyagcsöveket is letehetünk, ha ezekben kényelmesen elférnek. Fonos, hogy a műanyag csövek széle, belseje ne legyen éles, sorjás. Finom csiszolóvászonnal lehet letompítani, ha szükséges. Ha ketrecük tágasabb, ebben is elhelyezhetünk vastagabb műanyagcsövet, így többet mozognak.
A kertbe is ki lehet őket tenni, de mindenképpen elkerített helyre, árnyékba, szél mentes, védett helyre. Lehetőleg ne hagyjuk felügyelet nélkül. A kifutó tetejére is kell rács, ami megvédi a ragadozóktól. ( pl. macska, görény, ragadozó madara
|
